Eickhorn I.
A Solingenben készített kések, tőrök és egyéb vágóeszközök közül talán a Carl Eickhorn nevével fémjelzett termékek a legismertebbek. Az 1356-ban még Eykorne néven említett manufaktúra korai történetéről egyelőre keveset tudunk. A családi márka hírnevét megalapozó Carl Eickhorn a solingeni Weyersberg vasútállomásnál tartott fen egy nagy fenőkőraktárt és csak bedolgozóként gyártotta a különböző szálfegyvereket.
Carl Eickhorn fenőkőraktára
1865-ben, mint fenőkő kereskedő önállósította magát és a kardok, tőrök készítését is folytatta. Ismert Brühler Straße-i fegyverüzemét 10 esztendővel később alapította. A mókusos mesterjegy hamarosan foglommá vált.
Az első Eickhor mesterjegy, később még négy változatát használták.
A Carl Eickhorn (1865-1886), Carl Eickhorn & Companie (1886-1921), Carl Eickhorn Waffenfabrik AG (1921-1972?) elnevezés alatt működő családi cég a porosz monarchia, majd a Német Császárság hadseregének, fegyveres testületeinek egyik legfontosabb beszállítója volt, természetesen exportra is termelt. Piaci pozícióit a Harmadik Birodalom időszakában is sikerült megőrizni. A Wermacht, SA és SS egységeknél rendszeresített bajonettek, tőrök döntő részét az Eickhorn gyártotta. A világháborút követően a gyár folytatta termelését, de a gazdasági változásokat nem tudta követni, 1976-ban csődöt jelentett.