Magyar bicskák

A kés, használati tárgyaink azon egyike, mely szinte végtelen formavilággal rendelkezik. A hagyományos magyar késformákról beszélve szinte mindenkinek a bicska képe ugrik be. Ez az ősi késtípus azonban nem magyar találmány. A bicska szó eredete sem világos, de valószínűleg török, mely kun közvetítéssel kerülhetett be nyelvünkbe. A magyar bicska valójában egyesíti a Kárpát-medencében egykor élt népek kultúráját. A német befolyásnak köszönhetően részeinek elnevezése, a kapcsolódó szakszavak német nyelvűek. Miközben az igényeknek és az egyes tájegységeknek megfelelően specializálódott mind forma és funkcionalitás, mind a díszítőmotívumok terén. A napjainkban is használt elnevezések és formák a 19. század végére kristályosodtak ki.

A bicska mindig kultikus szerepet töltött be a férfiak világában. Funkcionalitását tekintve a földművelő, állattartó emberek mindennapi eszköze volt. Bicskával keltek és étkeztek, ezzel dolgoztak és ennek biztonságában pihentek. Az idők során alapvetően két típusa alakult ki a bicskáknak. Az egyszerűbb egy sima faragott, esztergált fa, szaru, csont nyélből készült, melynek hasítékába hajlik bele a penge, melyet nem feszít rugó. Ez a klasszikus bugylibicska vagy kusztora, mely méltánytalanul ugyan, de nem örvendett nagy tekintélynek. Ennek az egyszerű bicskának a továbbfejlesztett változatánál a penge nyitását és csukását egy feszített laprugó biztosítja.

A bicskások körében igen sokféle típus ismert. Ezek a teljesség igénye nélkül:

  1. Arató bicska: általában egy paklis, étkezésre, faragásra használatos egyszerű, egyenes pengével szerelt bicska.
  2. Gyerek bicska: az aratóhoz hasonló felépítésű, végén általában egy karika a szíj számára.
  3. Cakli bicska: kisebb méretű cakli vagy egyenes pengével van ellátva. Markolata elülső és hátulsó része homorúan ívelt.
  4. Farvillás bicska: széles, erős pengéjű, csizma alakú, díszes nyélének vége kétágú villát rejt.
  5. Páros-kés: a farvilláshoz hasonlóan debreceni típus. A kétrészes markolat egy erős pengét és egy villát rejt. Ez utóbbi nyitásakor a bicska egy külön villára és késre bontható.
  6. Graz-i, Gráci bicska: elnevezését német jellegének köszönheti. Közepes méretű, pengéje a nyélhez képest vékony.
  7. Halas bicska: híres szegedi bicskafajta, mely Sziráky József nevéhez kötődik. A mester a nagy árvíz emlékére alkotta meg. A markolat érdekes kialakítása miatt nem kifejezetten ideális a fogása. Viszont igazán mutatós, főként a gyöngyház berakásos változat
  8. Náder bicska: Náder Ignác szegedi mester készítette bicskatípus. Pengéje széles, röviden lecsapott. Nyele szimmetrikus, két végén végén viszonylag hosszú paklival lezárt.
  9. Maskara bicska: masszív felépítésű, kifejezetten munkára kialakított bicska. Széles, hegye felé erőteljesen lecsapott pengéjű. Bácskai görbeként is ismert.
  10. Juhász bicska: alapvetően náder vagy cakli típusú bicska, melynek végébe egy kacorpengét helyeznek el. Ez utóbbi pengét juhok körmölésénél használják. A sima kacorpengés változatot a bőriparban és kertészkedés során használják.
  11. Szalonnázó bicska: ezt a típust egy vérbeli késes nem igazán kedveli. Hosszú egyenes, keskeny pengéje a nevét adó tevékenységre alkalmas. Másra nem igazán, ezért nevezték úri bicskának is.
  12. Rác, széles szalonnázó bicska: a fenti típushoz hasonló kialakítású. Pengéje azonban szélesebb és rövidebb.
  13. Fejesgörbe bicska: széles pengéje a maskarára hasonlít, de annál kecsesebb. Nevét a markolat kialakításának köszönheti. Az első paklinál kiszélesedik, a markolat jellegzetesen ívelt. Ez részben törökös, bosnyák formavilágot ad a késnek, de sokan nevezik kuruc- és kunbicskának is.

Ahogy jeleztem a teljesség igénye nélkül soroltam fel a legjellemzőbb bicskatípusokat. Ezek mellett még számtalan változat létezik a halászbicskától a matrózbicskáig. És olyan mestereknek köszönhetően mint Tóth Árpád – Ifj. Révész Lajos unokája -, Polyák Imre, Tarjányi József vagy Kocsis Ferenc az egykori bicskakultúra sem merül feledésbe. Már közel sem olyan ismert mint a 20. század első és második harmadában, de egy jó bicskát még mindig nagy becsben tartanak a kicsit is hozzáértők.

A modern kések forgatagában igen üde színfoltot jelent a Spyderco Hungarian Folder-e. A hagyományos magyar fejesgörbe 21. századi képviselőjét Szakonyi Gábor tervezte és a 2013-as IWA-n debütált. Az egykezes, keresztzáras bicska sima pengéje CTS XHP acélból készült. A tervező került minden felesleges megoldást. A célszerűségen és a minőségen van a hangsúly. A platinák és a baknik rozsdamentes acélból készültek. A markolat anyaga polírozott G-10.


Comments are closed.