Késblog

A cím némileg megtévesztő lehet, hiszen elég tágan értelmezhető. Ennek megfelelően sokan összekeverik a túlélőfelszerelésekkel és a 72 órás Bug Out Bag-okkal. Ez azonban merőben más, mind a célok, mind a tartalmat illetően. A vészhelyzeti tartalék az, Emergency Ration akkor jöhet jól, mikor hosszabb, akár több hetes időszakra megszűnnek a közüzemi szolgáltatások. Ez egyben azt is jelenti, hogy nem a “vesszük a hátunkra” kategóriáról beszélünk.

A gondolatban nincs semmi új. Bélavári nagymamám a friss lekvárokat rakosgatta gondosan a legmagasabb szekrény, leges leges végébe. És a kalácsba mindig az került, melyet a túléléshez szükséges évek kérge már kicsit megfogott. Sokszor az is csak jelzésértékűen, a színe végett. Ez a generáció, melynek tagjai átélték a 20. század meglehetősen mozgalmas évtizedeit, tudta, hogy tartalékolni kell. Sokat a lekvárból és befőttből, gondosan válogatni a gyümölcsöt, félrerakni a télen vágott disznóból, száraztészta is legyen a spájzban. És liszt, rizs, borsó és bab, minden mi elrakható a kertből. Egy kicsit részletesebben, a következőket javallott a kamrában felhalmozni. De célszerűbb, ha nem ebben a formában tesszük ezt. Most abba a számolgatásba, hogy egy felnőtt és egy gyerek számára mennyi az alapvetően szükséges kalóriamennyiség, nem megyek bele. Elsősorban azért nem, mert ez életkorhoz és életmódhoz, tevékenységhez és nemhez is kötődik. Leegyszerűsítve azt mondhatjuk, hogy az emberi szervezetnek minimum napi 800-1000 kalóriára van szüksége. Nézzük a szokásos szénhidrát, fehérje és zsír triót. Ezek közül a szénhidrát és a zsír elsősorban az energiát biztosítják a szervezet számára. A fehérjék – többek között – szervezetünk regenerálódásában, energiaellátásában játszanak döntő szerepet.

A szénhidrátokkal kapcsolatban elég sok vita zajlik napjainkban. Ennek egyik véglete a paleolit diétaként terjedő étkezés, melynek képviselői a hüvelyeseket, a krumplit, a kávét, az alkoholt, a cukrot, a gabonaféléket és a tejet – ez utóbbi kettőt  csak az igazán elkötelezettek utasítják el – kifejezetten károsnak tartják. Az “ősemberi táplálkozás” főleg sovány húsokra, tojásra, magokra, gyümölcsökre és zöldségekre korlátozódott. Legalább is a diéta harcos képviselői szerint.

Mielőtt nagyon belemélyülnénk az ókorban fogyasztott étkek taglalásába, nézzük, hogy a paleolit szabályokat mellőzve mit raktározzunk el. Rögtön megszegve a fent említett irányzat alapelveit, készletünk jelentős részét a magas szénhidráttartalmú ételek képezik. Rizs – lehetőleg a barna fajtából, száraz tészta, liszt, hántolt árpa, köles, bab, sárgaborsó és krumpli formájában. A rostokban gazdag összetett szénhidrátok mellett a cukrot se felejtsük el. Táplálkozásunk változatossága érdekében pedig csokit – persze a valódi étcsokit -, lekvárt, befőttet és aszalt gyümölcsöt is rakjunk kamránk polcaira.

A fehérjék szervezetünkben betöltött szerepe igen sokrétű. Csak néhány példa. A fehérjék a szervezet legfontosabb sejt építőanyagai. A kötőszövetben található fehérjék közül a kollagén felelős a szervek és a szövetek elasztikusságáért, testünk fehérjéjének kb. 30%-a kollagénből áll. Az elasztin pedig, pontosabban a hozzá kötődő víz biztosítja többek között a bőr rugalmasságát. A hemoglobin elsődleges feladata az oxigén szállítása, míg annak izmokban történő raktározását a mioglobin végzi. Az előzőekhez hasonlóan a fehérjék közé tartoznak az élő sejt által termelt különleges molekulák, az enzimek is. Ezek feladata a szervezet biokémiai folyamatainak specifikus gyorsítása. Hiányukban szervezetünk egyszerűen nem működik megfelelően.

A legjobb minőségű és egyben legtáplálóbb fehérjéket a tejsavó biztosítja. Rendkívül sokoldalúan használható a sütés és főzés területén. Önmagában is kiváló étek. Minden esszenciális és nem esszenciális aminosavat tartalmaz. Az egyetlen problémát az jelenti, hogy a tej legértékesebb része, a túró- és sajtgyártás mellékterméke természetes formájában, a hűtését szolgáltató közeg hiányában nem tárolható sokáig. Ennek megfelelően jelen célunknak – hacsak nem tudunk friss tejet beszerezni, nem rendelkezünk egy tehénnel, esetleg kecskével – csak por formában felel meg. De nem a mai értelmezés szerinti izomtömeg-növelő csodaszerként.

Sokkal könnyebben tárolható és hozzáférhetőal fehérjeforrást jelentenek például az Omega-3 zsírsavakban gazdag halak, halkészítmények. A szénhidrátoknál már említett bab, sárgaborsó, vagy a lencse, és a sokak által nem kedvelt szójabab. Pedig ez utóbbi 41,6%-a fehérje. Az olajos magvak közül elsősorban a dió és a mogyoró ajánlott: 100 grammonként körülbelül 24 gramm fehérjét tartalmaznak. A fehérjebevitel legismertebb alapanyaga a hús. Ezek közül a csirke, pulyka vagy egyéb baromfi termékek a legegészségesebbek – persze az ismert E számoktól mentesen. Ezekben kevesebb a zsír, mint a sertés- vagy marhahúsban. A lényeg, hogy sovány húsokat válasszunk. Azonban némileg ellentmondva a fentieknek, a füstölt sonka, kolbász és szalonna se hiányozzék. Ha minden kötél szakad…

Zsiradék szempontjából a disznózsír – bár a mangalica kivétel – valóban nem javallott nagyobb mennyiségben. Helyette bátran használjunk liba- és kacsazsírt, napraforgó-, tökmag- és olívaolajat. A transzzsírsavak mint tudjuk felejtősek. Ezekkel szemben raktárunkból, pincénkből nem felejthetők el a zöldségek és gyümölcsök. Melyek vitamin- és rosttartalmuknak köszönhetően a mindennapi étkezés fontos résztvevői.

Azt étkekkel megvolnánk, most nézzük az innivalót. Alapvetően ásványvizet halmozzunk fel, hiszen ennek szavatossági ideje korlátlan és viszonylag egyszerűen tárolható. Azonban egy komolyabb vízszűrő sem árt, ha kéznél van. Például egy Katadyn Combi, nem mondom, hogy filléres eszköz, de ennek megfelelően kiváló darab. Minőségét jelzi, hogy a Bundeswehr alakulatainál is ez a típus áll rendszerben. A kerámiaszűrő kapacitása 50.000 l, eltávolítja a baktériumokat, vírusokat, amőbákat, gombákat és egyéb mikroorganizmusokat. Az aktív szén granulátum pedig megköti a vegyi anyagokat. A víz mellett nagyobb mennyiségű tea, kávé, esetleg némi sör vagy hasonló jellegű italt.

Folytatás…