Késblog

Korábban már írtunk arról, hogy napjainkban a fegyver replikák egyre népszerűbbek. Ennek megfelelően igen sok kókler van a piacon. A különböző katonai hagyományőrzőkről – tisztelet a kivételeknek, tényleg nem szeretnék senkit megsérteni – a maguk fabrikálta fegyverekkel és kiegészítőkkel nem is beszélve. Amikor replikát veszünk el kell dönteni, hogy mire szeretnénk használni. Dekorációként a falra vagy hadijátékok kellékeként.

Continue reading

Azt meglehetősen nehéz megmondani, hogy pontosan melyik volt ez első, ember által készített fegyver. Annak felismeréséhez viszont nem kell briliáns logika, hogy korai elődeink a környezetükben található faágakat, csontokat és kődarabokat használták támadásra és védekezésre. Majd a fát kombinálva az utóbbi kettővel megalkották a baltát. Az első daraboknál a balta két részét sima háncskötéllel erősítették egymáshoz. Majd őseink rájőve a kő átfúrásának idő- és munkaigényes folyamatára, az immár csiszolt baltafejet biztosabban tudták a nyélhez rögzíteni.

A balta és bárd mitikus szereppel bír az emberiség történelmében, Isteni szimbólum. Nem véletlenül vált az egyik meghatározó heraldikai jelképpé. Néhány cikkben azt olvashatjuk, hogy a balta a bárdfélékhez tartozik, de ez pont fordítva igaz. A fémek megjelenésével egyre változatosabb baltatípusokat készíthettek a mesterek. A kisméretű, max. 1 kg-os és rövid nyéllel szerelt balták, például a franciskák kiválók voltak a közelharcra és dobásra. Ezek a balták és szekercék azonban még inkább voltak szerszámok mint fegyverek. A sima bárd például többcélú eszköz  a háziasszonyok, hentesek és ácsok kezében. Az előbbiek a rövid nyelű, “fejnehéz” változatokat használták, használják. Utóbbiak a hosszabb nyéllel ellátott, aszimmetrikus vágóélű bárdokkal dolgoznak. Continue reading