Flangálhatunk a legszuperebb nomex-aramide kötéllel – sűrűsége 1,45g/cm3, lágyulási pontja 300-350°C, olvadáspontja 500°C, a poliamid és poliester társainál 4-5x erősebb -, ha nem tudunk normális csomót kötni. Bár a nomex pont a csomózást viseli rosszul. No azért nem annyira, csak a barlangászok nem kifejezetten szeretik. Igaz ők tudnak csomót kötni, szemben a természetben botorkálók jelentős részével. Continue reading
Kötél, zsinór, zsineg, madzag stb. Átmérője – kötél 9 mm felett – és készítési technikája szerint elnevezett, rendkívül egyszerű és gyakran nélkülözhetetlen használati tárgy, eszköz. Az első kötelek kúszónövényekből, majd hamarosan egyéb növényi rostokból, állati bőrőkből és inakból készültek. A legelterjedtebb alapanyag – a sodronykötél természetesen más kérdés – a kender és a len volt egészen az 1960-as évekig. Ettől kezdve, néhány felhasználási területtől eltekintve a szintetikus anyagokból készült kötelek és zsinórok kerültek az előtérbe. Elsősorban a poliamid, poliester és az aramidok különböző típusait használják a gyártók. Continue reading
Amennyiben nem kívánunk a meglehetősen meleg ghillie suit-ban izzadni, akkor válasszunk egy kicsit egyszerűbb álcát. Az egyszerűség természetesen nem összekeverendő a hanyagsággal. Csupán némi figyelemre van szükség, hiszen az álcázás képessége minden élőlényben megtalálható ösztön. A fenyegetettségnek megfelelően némelyikben erősebben, másikban kevésbé. Mi Emberek, általában a táplálkozási lánc felső szintjén állunk, tehát csúcsragadozókként elvileg nincs igazán szükségünk álcázásra. Az ösztön azonban megmaradt és észrevétlenül, de szinte minden nap alkalmazzuk. Gondoljunk csak a szlengként használt kamu szavunkra. Ez a francia camouflage, pontosabban camoufler szóból ered, melynek jelentése: alakoskodás, megtévesztés. Az eredeti kifejezést használja többek között az angol és német nyelv is. Az informatika világában sem ismeretlen, titkosító programok elnevezése.