Késblog

A tájolót elsősorban az különbözteti meg az iránytűtől, hogy a világtájirányok mellett vízszintes szögeket, azimutokat (Valamely felszíni pontból kiinduló iránynak a ponton átmenő meridiánnal bezárt szöge. Az azimutokat a délkör északi agától kiindulva az óramutató járásával megegyező irányban haladva 0-360°-ig számoljuk.) is mérhetünk. Az irányszög mérését az elforgatható szelence teszi lehetővé. A szelence fok, vonás vagy kompasz vonással van ellátva. A fokbeosztás 000º-tól 360º-ig terjed, a beosztás – mint a laptájolók többségénél – lehet 2º-os, de a prizmás tájolók esetében akár 0,5º-os is. Napjainkra a tájolóknak hat alapvető fajtája alakult ki: a fenéklemezes, a fenéklemezes irányzéktükörrel, a prizmás, a kézi, a kormány- és az elektronikus tájoló. Az utóbbi hárommal most nem foglalkozunk mivel a kézi és a kormánytájoló a vízi közlekedésben használatos. Az elektronikus tájoló felépítése pedig egészen eltérő hagyományos társaiétól.

Continue reading

A felnőtt szervezet 65-70%-a víz, mely vízmennyiség folyamatosan szükséges az élet fenntartásához. A szervezet víztartalma átmenetileg csökkenhet, de a pótlásáról mindenképpen gondoskodni kell. Ha a szervezet folyadékvesztése meghaladja a folyadékbevitelt, kiszáradásról beszélünk. Bizonyos betegségek, mint például a cukorbetegség is kiszáradáshoz vezethetnek, de a leggyakoribb ok a hasmenés, hányás miatti fokozott vízveszteség, vagy ha a fokozott verejtékezés csökkentett vízbevitellel párosul. Nagy melegben, tűző napon végzett nehéz fizikai munka, ha nem áll rendelkezésre elegendő folyadék a vízvisszapótláshoz, okozhat kiszáradást. Continue reading

Földrajzi helyzetünkkel megszokott környezetünkben még csak-csak tisztában vagyunk, de táborozás, túrázás közben egészen más a helyzete. Segítséget jelenthetnek a csillagok, a domborzati viszonyok és a tereptárgyak. Ezekre viszont csak akkor lehet támaszkodni, ha valóban tudjuk, hogy mit kell figyelnünk. Lássuk be, erre igazán csak kevesek képesek. A józan paraszti ész tehát azt tanácsolja, hogy kirándulásaink alkalmával mindig vigyünk magunkkal egy megfelelő topográfiai (helyrajzi) térképet. A helyrajzi térképek méretaránya általában 1:10.000-től 1:300.000-ig változik. 1:10.000 méretarány esetén a térképen mért 1 cm távolság a valóságban 10.000 centiméternek felel meg. Ezen típusú térképek erőssége a részletesség, különösen a katonai térképek esetében. A terepfelszín pontos leképezését mutatják a tereptárgyak elhelyezkedésével, szintvonalakkal, aránymértékkel (a térkép mértékarányában szerkesztett hosszmérték) és egyezményes jelzésekkel. A térképeken fel kellene tüntetni az északpontokat (valódi, mágneses és térképháló szerinti) is, de ez napjainkban már nem általános követelmény. A topográfiai térképek alapvetően északi tájolással készülnek, ennek megfelelően a tájolás megkezdése előtt nem kell pepecselni az északra forgatással. Continue reading

Kirándulás, túrázás, kempingezés alkalmával, de még a hadseregben is komoly feladat a folyamatos, ívóvízzel való ellátás. Vizet vinni egy egyhétvégés erdei kirándulásra, vízitúrára, vagy egy küldetésre helyigényes és fárasztó. Az ajánlott 3 literes napi folyadékadag könnyen a többszörösére nőhet, ha melegben akár a legcsekélyebb fizikai munkát is végezzük. A megoldás, ha a helyszínen, külső forrásból pótoljuk az elfogyasztott folyadékmennyiséget. (De ne feledkezzünk meg az egyéb, tiszta, ivóvíz minőségű vizet kívánó dolgokról sem, mint pl. fogmosás, sebtisztítás)

Continue reading