A Roberta és Les de Asis vezette oregoni cég kései és egyéb eszközei nem ismeretlenek a magyar piacon. Termékeik nem kifejezetten pénztárca kímélőek, de cserében minőséget kapunk. Az 1979-ben, Kaliforniában alapított vállalat eredetileg a Bali-Song nevet viselte, majd 1988-ban a Pacific Cutlery Corporation-ra keresztelték át. A cég két évvel később áttette székhelyét az oregoni Clackamas-ba. Korábbi nevét és profilját ugyan nem feledve, a balisong-ok, azaz a pillangó kések mellett taktikai, vadász- és munkakéseket is készítenek. Egyes késeieken – értelemszerűen a pillangókéseknél -, például a Charles Marlowe tervezte Mangus-on a BALI-SONG logó díszeleg. Formáját meghazudtolva azonban ez a kés nem pillangó.
Nemrég került a kezembe a CRKT Folcrum nevezetű kése, mely 2008-ban kiérdemelte az IWA Innovációs díját. Tehát nem egy friss késről van szó, ennek ellenére igen kevés információt találtam róla. A Russ Kommer tervezte bicska talán elegánsnak is nevezhető, bár az én ízlésemtől kicsit messze áll a CPL markolat.
Pedig pont a markolat a kés különlegessége. A 70 mm hosszú, 2,5 mm vastag, AUS 8-as acélból készült pengét a szétcsúszó markolat nyitja. A késes körökben jól ismert Charles Kain által kifejlesztett és szabadalmaztatott nyitási mód teszi egyedivé a Kommer Fulcrum-ot. A kés megfelelően lapos, csukva 100 mm, nyitva 159 mm hosszú és mindössze 77 grammot nyom. Continue reading
A Gerber Bear Grylls kollekciójának minősége igen erős vitákat keltett. Sokan úgy vélik, hogy a cég BG kései az olcsó tucattermékek kategóriájába tartoznak. Mindenki véleményét tiszteletben tartva megjegyzem, hogy a BG széria egyes darabjai kétségkívül nem igazán survivor-ok. Azonban nem is erre a célra készültek. Pontosabban, józan paraszti ésszel például a BG zsebkés nem feltétlenül alkalmas arra a feladatra, melyre egy Fällkniven F1 igen. Nem véletlen, hogy egy gyakorlott vadonjáró általában két vasat hord magánál, vagy a nagy mellett egy használható Multi-toolt (multitool-ként is írják, kinek ízlése szerint). A multi-tool eszközöket sokan nem kedvelik, felesleges kacatnak tartják. Egy jó darab azonban igen hasznos lehet, hiszen egyesíti a zsebkést és a gyakran használatos szerszámokat.Continue reading
Aki keresgélt már különféle „megrendelős oldalakon” a félkész pengék között, az találkozhatott ezzel a névvel, de ahogy a legtöbben, úgy én is gyorsan tovább keresgéltem, ahogy megláttam a hegesztett markolattüskét, és az ehhez az igénytelen megoldáshoz viszonyítva nem szerény árat.
Pedig jobban belegondolva, talán el kellene tűnődni azon az egyszerű tényen, hogy a jelenlegi piaci körülmények között, ha egy termék ilyen összegekért is eladható, akkor abban valami tartalomnak is kell lennie. Vagy jó marketingnek. Vagy mindkettőnek…
A lényeg, hogy a bizonytalanság eloszlatására valaki gondolt egyet, és bevállalt egy ilyen pengét arra, hogy kiderüljön az igazság a Bergström pegék körül, bármi legyen is az.
A Discovery Channel nagy túlélője – bár a csatorna idén nem hosszabbította meg szerződését – mint tudjuk egy kicsit túlértékeli(teti) nem igazán létező SAS-es múltját. A “Medve” marketing képességei azonban kétségkívül figyelemre méltóak. A Man vs Wild, hazánkban A túlélés törényei címen futó show főszereplője 2010-ben megállapodott a patinás portlandi Gerber Legendary Blades céggel egy, a nevével fémjelzett kollekció piacra dobásáról. Sokan úgy gondolják, hogy Bear Grylls a túlélési, míg a Gerber gyártási tapasztalatait adta a közösbe. Szerény véleményem szerint az utóbbi szakemberei, tervezői egy cseppnyit több tudás birtokában vannak az adott területen, mint a showmen. A lényeg, hogy a Gerber stratégái a lehető legalkalmasabb reklámarcot választották túlélési termékeikhez.
A jó vadászkés meghatározása a túlélőkésekhez hasonlóan sok vitát gerjeszt a szakértők körében. A kérdések egyike, hogy fixpengés vagy összecsukható a megfelelőbb? Az előbbi erős és nagy vágóerővel rendelkezik, az utóbbi viszont kisebb és kényelmesebb. A vadászok többsége alapvetően a fixpengés vadászkések mellett teszi le az esküt. Tény, hogy egy fixpengés kés, főként, ha vadász igen meggyőző.
Tony Lennartz tervezte vadászkés zsigerelésre és darabolásra is kiválóan alkalmas. A 4,8 mm vastag, 120 mm hosszú, Böhler N695 rozsdamentes acélból készült, 57 HRC keménységű penge biztosítja a súlyt és a vágási képességet. Micarta markolatának kiképzése biztos, határozott fogást nyújt.
Az előítéletek ellenére a nyitható pengés kések között is fellelhető a vadászok számára használható darab. Ezek egyike az 1939-ben, Portlandban alapított Gerber Legendary Blades terméke. Joseph Gerber egykori vállalata – 1987-ben a finn Fiskars felvásárolta – 1991-ben dobta a piacra Gator nevezetű kését. Sikerét bizonyítja, hogy különböző pengeanyaggal és formával a mai napig gyártják. A Gerber Gator 22-46069 420HC-s acélból, clip point formájú pengével, felsőzáras biztosítással készült. A Gator DP pengéje ezzel szemben az egyik legjobb tulajdonságokkal rendelkező korróziótűrő acél, ATS-34-es. A formája enyhén hasas Drop Point, a levezető él V keresztmetszetben a pengehátig fel van köszörülve.
A penge tehát változó, de a kés formája állandó. A 95 mm-es pengéhez egy 126 mm hosszú markolat illeszkedik. A hosszú, 33 mm széles és 20 mm vastag markolat 43% üvegszál tartalmú DuPont Zytel, illetve erre épített krokodilbőr-mintázatú Kraton. Kialakításának köszönhetően nagyobb erőt tudunk kifejteni vágásnál, de a finomabb műveletekhez is kiválóan alkalmas.
A túrázáshoz feltétlenül szükséges felszerelések taglalása során már szóba került a hátizsák. Fő típusait is megemlítettük és a normális pakolás alapszabályait szintén ismerjük. Az, hogy ki milyen felépítésű zsákot szeret, természetesen szubjektív. Azonban nem árt, ha a praktikumra is figyelünk. Napjainkra a külső vázas hátizsákok szinte teljesen kivesztek, pedig moduláris felépítésük igen sok variációt biztosít. Szóval valami mást kell kitalálni, ha nem akarunk igen fontos dolgaink és ruháink között folyamatosan kotorászni. Continue reading
A svájci tőr klasszikus formája kétségkívül igen lenyűgöző. Bár késes körökben erősen tartja magát az a vélemény, hogy tőrök esetében még elmegy a dolog, de egy igazi kés csakis egyélű lehet! Ennek egyik oka, hogy a fok felőli él – ha becsületesen élesre van köszörülve – jelentősen gyengíti a pengét. Azt sem szabad elfelejtenünk, hogy bizonyos körülmények között, például, ha nagyobb erőt kell kifejtenünk, akkor a penge hátára is szükségünk van. Tehát egyszerűen nem célszerű a fokél. És lássuk be, ez a nyomósabb indok. Continue reading
Annak ellenére, hogy kifejezetten nem szeretem a sorozatokat, a jelek szerint én is azt írogatok. De kísérletem a kések, tőrök világának – szerényebben csupán ennek egy kicsiny részének – megismertetésére már csak ilyen. A “sorozat” korábbi részeiben foglalkoztunk a kések eredetével, a tőr és kés definíciójának problémájával. Érintettük a tőr egyes részeinek történeti fejlődését, változásait. És tényleg csak érintettük, hiszen a tőrök fejlődéstörténete kicsit túlnyúlik egy blog keretein. Arról nem is beszélve, hogy a kérdés finomságaival kapcsolatban a szakirodalom sem egységes. Tehát csak szemezgetünk a szúró- és vágófegyverek eme két képviselőjének igen változatos tárházában.Continue reading
Flangálhatunk a legszuperebb nomex-aramide kötéllel – sűrűsége 1,45g/cm3, lágyulási pontja 300-350°C, olvadáspontja 500°C, a poliamid és poliester társainál 4-5x erősebb -, ha nem tudunk normális csomót kötni. Bár a nomex pont a csomózást viseli rosszul. No azért nem annyira, csak a barlangászok nem kifejezetten szeretik. Igaz ők tudnak csomót kötni, szemben a természetben botorkálók jelentős részével.Continue reading